POTS diagnózis felállítása

A poszturális ortosztatikus tachycardia szindróma (POTS) az autonóm idegrendszer diszfunkciója, amely számos akaratlan fiziológiai funkciót szabályoz, beleértve a vérnyomást, szívfrekvenciát, vérerek átmérőjét, pupillaméretet, emésztőrendszer mozgásait és a testhőmérsékletet. A POTS különféle tünetekkel jelentkezhet, amelyek mind az autonóm idegrendszer működési zavarából erednek.

A POTS diagnózis alapjai-.

A POTS diagnózisa klinikai alapon történik, és az alábbi kritériumok teljesülésén alapul:

Poszturális tachycardia

✔️ Felnőttek:

  • Fekvő helyzetből állásba váltáskor a pulzusszám ≥30 bpm-mel nő
  • Vagy állás közben a pulzus ≥120 bpm

✔️ Serdülők (12-19 év):

  • ≥40 bpm pulzusemelkedés álláskor

✔️ Nincs jelentős vérnyomásesés

  • A szisztolés vérnyomás nem csökken ≥20 Hgmm-rel
  • (Ez kizárja az ortosztatikus hipotenziót)

✔️ Legalább 3 hónapja fennálló tünetek


2. Fő klinikai tünetek

A POTS fő jellemzője az ortosztatikus intolerancia, vagyis a tünetek jelentős fokozódása álló helyzetben, amelyek fekvő helyzetben enyhülnek.

Ortostatikus, testhelyzetfüggő tünetek (Kavi 2022)

Páciensek több mint 90%-ánál előfordul:
– Szédülés, pre-syncope (ájulásérzés)
– Palpitáció, heves szívverés

Páciensek több mint 80%-ánál előfordul:
– Légszomj

Páciensek több mint 70%-ánál előfordul:
– Atipikus mellkasi fájdalom
– Remegés
– Homályos látás

Gyakori egyéb tünetek (kb 30%):
– Ájulás
– Túlzott izzadás

Nem feltétlenül testhelyzetfüggő tünetek (Kavi 2022)

Több mint 90%-ban előfordul:
– Kognitív zavarok, „agyi köd”
– Gyakori hányinger
– Fejfájás
– Krónikus fáradtság

Több mint 80%-ban előfordul:
– Hasi fájdalom
– Izomfájdalom/izomgyengeség
– Hideg kezek/lábak

Több mint 70%-ban előfordul:
– Puffadás, székrekedés
– Kézzsibbadás/ bizsergés

Egyéb gyakori tünetek:
– Hasmenés
– Alvászavarok
– Terhelés-intolerancia

Fontos! Minden POTS-beteg egyedi tünetekkel rendelkezik, amelyek lehetnek állandóak vagy időszakosak, ezért a kezelés mindig személyre szabott kell, hogy legyen.

Klinikai tünetek felismerése

A POTS diagnózisa nem igényel invazív vizsgálatokat, de a következő tesztek segíthetnek az objektív diagnózis felállításában:

Ortosztatikus teszt (otthoni környezetben vagy rendelőben)

  1. 5-10 perc fekvő pozícióban: Mérje meg a pulzust és a vérnyomást.
  2. Felállás után 10 percen belül: Rendszeresen mérje a pulzusszámot és a vérnyomást.
    • Ha a pulzusszám 30 bpm-nél többet nő (vagy 40 bpm felett serdülőknél), akkor a POTS gyanúja fennáll.

Ha a beteg szédülést vagy syncope-t tapasztal, a tesztet azonnal le kell állítani!

Fej-Emeléses Dönthető Asztali Teszt (Tilt Table Test)

  • Javasolt kardiológiai laborban
  • A beteget fekvő helyzetből 70°-os dőlési szögbe állítják 10-20 percre, miközben monitorozzák a szívfrekvenciát és a vérnyomást.
  • Diagnosztikai kritériumok:
    • 30 bpm feletti pulzusnövekedés (vagy 40 bpm serdülőknél)
    • Nincs jelentős vérnyomáscsökkenés (ha van, inkább ortosztatikus hipotenzió gyanítható).

Laborvizsgálatok az egyéb okok kizárására

Teljes vérkép (CBC) – anémia kizárása
Elektrolitok (Na, K, Mg, Ca) – kiszáradás és elektrolit-egyensúlyhiány ellenőrzése
Pajzsmirigyfunkció (TSH, fT3, fT4) – hipertireózis kizárása
Kortizolszint – mellékvese-elégtelenség kizárása
Autonóm antitestek (ha autoimmun POTS gyanúja áll fenn)

EKG és Holter monitorozás

  • Segít kizárni szívritmuszavarokat vagy más kardiológiai betegségeket.

Szisztémás autonóm tesztelés

  • Kvadráns hőmérséklet-változás teszt – autonóm diszfunkció jelei
  • Valsalva-manőver – vegetatív idegrendszeri zavarok értékelése

4. Differenciáldiagnózis

Ortostatikus hipotenzió – ha a vérnyomás jelentősen csökken állás közben.
Kiszáradás – ha az ortosztatikus pulzusemelkedés a megfelelő folyadékbevitel után normalizálódik.
Hiperadrenerg POTS – ha állás közben a vérnyomás is nő (>10 Hgmm).
Autoimmun diszautonómia – ha autoantitestek mutathatók ki.


5. Kezelési irányelvek

Bár a POTS diagnózisa nem jelent azonnali gyógyulást, a következő lépések segíthetnek a tünetek enyhítésében:

Folyadékbevitel növelése (2-3 liter/nap)
Sóbevitel növelése (10-12 g/nap, ha nincs ellenjavallat)
Fokozatos testmozgás (recumbens kerékpár, úszás)
Kompressziós harisnya viselése
Gyógyszeres kezelés (fludrokortizon, midodrin, ivabradin, propranolol szükség esetén)


Összegzés

A POTS diagnózisa klinikai és ortosztatikus vizsgálatokon alapul, de minden esetben ki kell zárni az egyéb okokat. A betegellátás során kulcsfontosságú a megfelelő edukáció és a személyre szabott kezelés kialakítása. Mivel a Long COVID-betegek között is gyakori, az orvosoknak érdemes figyelembe venniük ezt az autonóm rendellenességet a post-COVID ellátás során.